A Székelyhon portál közlése szerint a névváltoztatást az Incze László Baráti Kör kezdeményezte, és az internetes felhíváshoz több mint ötezren csatlakoztak. A kérést mind a megyei, mind a városi önkormányzat, mind pedig a múzeum anyaintézménye, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum támogatta.
Incze László 1970-ben történelemtanárként került a helyi Gábor Áron Emlékházhoz, amelyet céhtörténeti múzeummá fejlesztett. A múzeum 1972. március 3-án nyitotta meg kapuit. Céhtörténeti és az 1848-49-es forradalommal kapcsolatos gyűjteménye jelentős. A múzeumalapító 2001-ig vezette az intézményt. Ezt követően sem szakította meg kapcsolatát a múzeummal és a tudományos munkával, 2007-es haláláig bábáskodott az intézmény fölött.
A névadóünnepség alkalmából mutatták be A rendhagyó székely város című könyvet, amelyről a múzeumalapító özvegye, Szabó Judith elmondta, hogy az Incze László munkásságának csak egy töredékét tartalmazza.
A múzeum udvarán felavatták Incze László mellszobrát, Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész alkotását.